Ne menj tovább!
Óh, bár csak foghatnám óvó kezed!
Nézd bennem a kisgyermek hogy’ remeg,
ki álomburkában vacogva fél,
hol bántalmaktól menekülve él…
Ne menj tovább!
Én hittem benned, rád bíztam magam,
pedig belém tiportak már megannyian,
kongó magányom hű társért kiált.
Szeress jobban! A sorsom, lásd, hogy` szétzilált…
Ne menj tovább!
Ha támadón rám öntöd mérgedet,
én elfutok, többé nem csatázom veled:
nincs harcerőm, és eldobtam a fegyverem…
Ölelj inkább, beszélj, s nyugtass meg csendesen!
